Az Ige kijelentése szerint boldog ember az, akire Isten azt mondja, hogy boldog! A világi bölcsesség szerint a „boldogság Kék Madara” roppantul kényes és nagyon kell rá vigyázni, mert könnyen elszáll! Inkább érzelem, mint valóság. Isten beszéde szerint a boldogság olyan valóság, amelynek nincs változása, mert nem emberi lélek állhatatlan érzelem-terméke, hanem a „Boldog Isten” jó és tökéletes ajándéka. (Jak.1.17)
A boldogság forrása = Jézus, a Krisztus! Akinek Krisztus Jézusa van, annak olyan minőségű boldogsága van, amely csak a mennyekben ismeretes. Aki ezt a boldogságot megkapta, az boldog, akár érzi ezt, akár nem, akár ébren van, akár alszik, akár él, akár meghalt! Ez a „tökéletes boldogság”.
Emberi értelemmel a fent idézett Igéket (Zsolt 119; 1-2) úgy érteném és úgy is magyaráznám, hogy boldog ember az, aki látja, hogy most már mindent jól csinál, mindent becsületesen intéz el, aki meg van magával elégedve! Mint például a Luk.ev.18.11-ben említett ember, aki teljes meggyőződéssel el tudta mondani Isten előtt: „hálákat adok neked, Isten, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek…!” Talán megegyeznénk abban, hogy boldog ember az, akiről mindenki jót mond! De az Igéje megdöbbent e tekintetben is! (Luk.6.26) „Jaj nektek, mikor minden ember jót mond felőletek!”
Ki az hát, akinek az útja feddhetetlen? Ó, nem a járásodról van itt szó, hanem a helyzetedről. Jézus az Úr, a „Feddhetetlen Út”! Ő mondta: „Én vagyok az Út… senki sem mehet az Atyához, csak Én általam!” (Ján.14.6) Bemenetele van a szentélybe a boldog embernek a „vérrel hintett” úton! „Azon az úton, amelyet Ő szentelt nekünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az Ő teste által!” (Zsid.10.19-20)
És melyik az a törvény, amelyik boldoggá teszi az embert? Hiszen az Ezékiel20.25-ben azt mondja az Úr: „Én is adtam nekik nem jó parancsolatokat, a törvényeket, amelyek által ne éljenek!” És a Róma7.10-ben azt mondja az Ige: „… hogy az a parancsolat, amely életre való, nekem halálomra van.” És újra zeng a keresztre feszítettről a csodálatos ének: „… a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és halál törvényétől!” (Róm.8.2) Igen! Az Úr törvénye a hit törvénye! „Törvényül hirdetem! Én fiam vagy te! Ma szültelek téged!” (Róm.3.27;Zsolt.1.7) Isten fiai lettek azok, akik Őbenne hisznek! „Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által!” (Gal.3.26) Íme egyetlen törvény, amelyben járni lehet, és amely boldoggá tesz! „… futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el!”
Újra előttünk van a minőségileg homlokegyenest ellenkező jelentése a szónak! Az, hogy valamit vagy valakit őrizni kell, nem tesz boldoggá senkit! Az őrök szívszorongva várják a reggelt. (Zsolt.130.6) Csak amit ellophatnak, csak ami elveszhet, azt kell őrizni, csak az értékeket őrzik. Ez személyes felelősséggel jár. És az Ige kijelenti, hogy hiába vigyáz az őriző, ha nem az Úr őrzi a várost! (Zsolt.127.2) Mi hát a jelentése, mi hát a megoldása a boldogságnak? Az Ige kijelenti, hogy: „… Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre…” Akit Isten hatalma őriz az üdvösségre, az jól meg van őrizve; de hogy őrzi a bizonyságát Istennek boldogan a „megőrzött”? A benne lakozó Szentszellem által! Így: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentszellem által!” (II.Tim.1.14)
Teljes szívvel keresni Istent? Nézzük meg, mit mond Isten Igéje a szívről! „Csalárdabb a szív mindennél és gonosz az…!” „… a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások!” (Jer.17.9;Mát.15.19) És Isten felszólítja az embert: „… szerezzetek magatoknak új szívet.” (Ez.18.31) Hol van hát a „teljes szív”, hol lehet „új szívet” szerezni? Isten megígérte, hogy új szövetséget köt az emberrel, és ez Jézusban, a Krisztusban teljesedett be! „És adok nekik egy szívet, és új szellemet adok beléjük…” (Ez.11.19) Ezért járulhatunk Hozzá „igaz szívvel”! Ezért kereshetjük Őt „teljes szívvel”! Íme a boldogság forrása, Jézus Krisztus! Emberek, kiknek a szívéből „élő-víznek folyamai ömlenek”. Átmennek a siralom völgyén, és forrássá teszik azt! (Ján.4.14;7.38;Zsolt.84.7)
Ámen.
Pócsy G
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése